Babérmeggy, a téli kertek sztárja

A babérmeggy a téli kertek sztárja, nagy levéltömegű, lomblevelű örökzöld, a nálunk egyre problémásabban tartható tuják és bukszusok leváltására javasolják a szakemberek. A nálunk nemesített fajták napos, félárnyékos helyre valók. Szélsőségesen meszes, száraz, sivár homokos vagy túl nedves talajba ne kerüljön. A fagyok beálltáig ültethető.

A babérmeggyek (Prunus laurocerasus) a Kaukázusban és a Balkán-félszigeten őshonosak. 1576-ban Clusius, a bécsi botanikus kert igazgatója kapta az első példányokat David Ungand konstantinápolyi német nagykövettől több más növénnyel egyetemben. A növények tönkrementek, kivéve a babérmeggyet és a vadgesztenyét.

Babérmeggy bemutatása

A Balkán-félszigeten és a Kaukázusban honos babérmeggy, pontosabban balkáni, vagy közönséges babérmeggy (Prunus laurocerasus) a cseresznyéhez hasonlóan a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozik. A Prunoideae alcsaládra a csonthéjas termés jellemző. Az alcsaládon belüli Prunus nemzetségbe tartozik sok termesztett gyümölcsfajjal együtt, amelyek közül a legfontosabbak a cseresznye, a meggy, a kajszi, a szilva, az őszibarack, a mandula.  A Prunus nemzetség 200 faja jellemzően az Északi félteke mérsékelt övezetében található. A héjasokként számon tartott gyümölcsök is idetartoznak. A Prunus név a latin prounos szóból származik, amely szilvafát jelent.

A babérmeggy származási helyétől függően eltérő megjelenésű. A kaukázusi alakkör fölfelé törő, nagyméretű, akár fává is megnövő, szélesebb, világosabb zöld leveleket hoz, ami legföljebb mínusz 15 ˚C -ig fagytűrő. A balkáni típusú babérmeggyek levele keskenyebb, sötétebb zöld, szélesebb bokrot nevelnek és alacsonyabbak. Fagytűrésük jobb, mínusz 20 ˚C -ig megbízhatóan telelnek, így a hazai kertekbe, illetve a magyar termelők által leginkább kiszolgált keleti piacokra jobban megfelelnek. – Állítja a hetvenes évek óta babérmeggy-szelekcióval foglalkozó Józsa Miklós „A Babérmeggyek” című előadásában  V. MAKEOSZ szakmai napokon hangzott el (2014. február 11-13.). Józsa előadását a nagyközönség felé a Kertészet és Szőlészet 2014-18. számában megjelent cikkben Papp Edina tolmácsolja.

Általában elmondhatjuk, hogy a  babémeggy szórt állású levelei egyszerűek, épek, örökzöldek, vastagok, bőrneműek, visszás tojásdad-lándzsásak, fényesek, színükön olajzöldek, fonákukon világoszöldek. Virágzata április-májusban nyíló fürt. Szeptemberben érő csonthéjas termése gömbölyded, sötétvörös vagy fekete. A növény minden része változó mennyiségben amigdalint (cianoglikozid) tartalmaz.

Babérmeggy környezeti igényei és gondozása

Jó időjárás esetén novemberben, a fagyokig ültethető. Sövénynek ültetve 70-80 cm tőtávolság ajánlott. Tűrőképessége kiváló. Napon és félárnyékban fejlődik a legszebben, de a mélyárnyékot is tűri. Napos, szeles helyen a megnőtt párologtatás miatt figyelni kell a megfelelő vízellátásra. Talaj iránt nem igényes, de az erősen meszes, a túl laza talajt nem kedveli. A fajták téltűrése növelhető, ha augusztus második fele után kevés vizet, csapadékot kapnak, meggátolva ezzel az új rügyek képződését. Rendszeres öntözést csak a fiatal, nyírt növények igényelnek.

Növényvédelmi problémák ritkán lépnek fel.

• Gyakori rovarkártevői az éjjel aktív vincellér bogár, amely kifejlett állapotában a növények leveleit, lárvái a konténerekben nevelt növények gyökereit rágja, a meztelen csiga is okozhat kellemetlenségeket a levelek rágásával.
• Csapadékos időben gombafertőzések léphetnek fel. Ilyenek például a friss leveleket fertőző babérmeggy lisztharmat, a túlöntözött, nitrogén túladagolásban szenvedő, ezért laza szövetű és gyors hajtásnövekedést mutató növényekben pusztít, a sztigminiás levéllukacsosság, és a ceutospórás levélfoltosság, mindkettő párás időben jelenik meg. Józsa Miklós ’Mari’ fajtája a manapság gyakori Pseudomonas fertőzésre érzékeny.
• Ha a hajtásvégek elfeketednek, és leválnak vízellátási gondról, nem kiegyenlített öntözésről van szó.

Metszéssel jól alakítható, azonban azt tudni kell, hogy a rendszeres metszéssel megfosztod a virágaitól.  A balkáni fajták kimondottan sövénynek valók. Kora tavaszi metszés helyett már novemberben alakíthatjuk.

Babérmeggy fajtaajánlat

Több fajtája sövényként, talajtakaróként, mások szoliterként és dézsás növényként tartható.  Egyes babérmeggy fajták jól bírják a konténeres tartást, mások növekedését viszont a konténer visszafogja. Kiültetésre válassz hazai, szelekcióval nemesített fajtákat, amelyek jól alkalmazkodtak a hazai klímához. Józsa Miklós nemesítő  három alaptípusát különbözteti meg a növénynek: talajtakarók, alacsony (törpe-) növekedésűek alacsony sövénynek, nagy növésű telekhatárolók.

Manapság a szelekció célja a télállóság mellett a bronzosan fakadó lomblevél. Vörösen kihajtó például az ‘Etna’, a ’Kleopatra’, amely szoliterként, edénybe, illetve sövénynek is ültethető, a sövényként, szoliterként és dézsásként is ültethető ’Antonius’ illetve a 2013-tól az Európai piacon is elérhető ’Ani’. Nálunk is kapható a ‘Baumgartner’.

babérmeggy ‘Ani’. Fotó: newplantsandflowers.com A felálló hajtásrendszerű ‘Ani’ 2013-ban mutkozott be az európai piacon. Holland faiskolák forgalmazzák. Szoliternek, és sövénynek is javasolják.

A 2013. évi GrootGroenPlus kiállításon és vásáron mutatkozott be Józsa Miklós két legújabb babérmeggy fajtája, a Prunus laurocerasus ‘Gabi’ és a Prunus laurocerasus ‘Josa’. A ’Gabi’ másfél méterre megnövő gömbös, kompakt megjelenésű fajta, tojásdad levelei sötétzöldek, fényesek. A fiatal hajtások világoszöldek. Kandaláber szerűen fejlődő virágai májusban nyílnak. Mínusz 20˚C -ig télálló. Dézsás növényként is megállja a helyét. A ‘Josa’ kompakt, de terjedelmes cserje. Levelei lándzsásak, sötétzöldek, a fiatal hajtások világoszöldek, a frissen kibomló levelek bronzosak. Mínusz 30 ˚C-ig télálló. 2013-tól a belga Van Poecke & Zoon a holland Heco Stekcultures. Európai terjesztéséért a holland Breeder Plants ügynökség felel.